Brankovics Mara mostohafia a török történelem egyik legnagyobb alakja: meghódította Bizáncot, évszázadokra átformálta a térség hatalmi viszonyait, de Hunyadi végül legyőzte Nándorfehérvárnál.
A Hunyadi című filmsorozat véget ért, ideje hát megtudnunk, ki kicsoda volt valójában: melyik alak milyen szerepet játszott a történelemben, milyen volt a személyisége, hogyan sikerült a bemutatása filmvásznon.
Egy cikksorozat keretében sorra vesszük a főbb szereplőket a kor legkiválóbb kutatóinak a segítségével.
Itt olvashatóak a sorozat eddigi cikkei: Hunyadi János, Kapisztrán János, Drakula és apja, Újlaki Miklós, III. Kallixtusz, Szilágyi Erzsébet, Brankovics Mara, Murád szultán.
Most a sorozat egyik legerősebb karakterét, Murád szultán becsvágyó fiát, Mehmed szultánt mutatjuk be. Interjúalanyunk a világhírű oszmanista, Ágoston Gábor, a washingtoni Georgetown University történészprofesszora, Az Oszmán hódítás és Európa (Rubicon Intézet, 2022) című könyv szerzője.
Ezt is ajánljuk a témában
Murád nem volt hódító szultán, a diplomáciát előnyben részesítette a háborúval szemben és valóban önszántából mondott le a trónról fia javára – tudjuk meg Ágoston Gábor történészprofesszortól.
***
II. Mehmed foglalta el a keresztény Bizáncot (1453), így történelmi szerepe megkérdőjelezhetetlen az iszlám térhódításában, bár komoly vereségeket is elszenvedett, többek között Hunyadi Jánostól és Hunyadi Mátyástól. Hogyan vonná meg Mehmed uralkodásának a mérlegét?
II. Mehmed az Oszmán-ház egyik legfontosabb uralkodója volt, I. Szelimmel (1512-1520) és I. Szulejmánnal (1520-1566) együtt. Az előbbi legyőzte a síita Szafavidákat és meghódította Szíriát és Egyiptomot, az utóbbi pedig magyarországi hódításai mellett Irakot is elfoglalta. Konstantinápoly vagy
Bizánc elfoglalását 1453-ben számos történész egyenesen az újkor kezdetét jelző vízválasztónak tartja.
Néhányuk szerint a görög tudósok Itáliába menekülése a város eleste után, valamint az Ázsia és Európa közötti kereskedelmi utak oszmán kézbe kerülése ösztönözte az európai reneszánsz kialakulását és a nagy földrajzi felfedezéseket. Bár az oszmánoknak e történelmi eseményekben játszott szerepét többen vitatják, abban egyetértés van, hogy Konstantinápoly elfoglalásával II. Mehmed
évszázadokra kihatóan átrajzolta a térség hatalmi viszonyait.
Konstantinápoly birtokában, amelyet stratégiai elhelyezkedése miatt Bonaparte Napóleon a világ fővárosának nevezett, az oszmánok ellenőrzésük alá vonták az Ázsia és Európa közötti szárazföldi és tengeri kereskedelmet, busásan profitálva belőle. A várost Mehmed nemcsak a birodalom gazdasági, politikai és diplomáciai fővárosává tette, de az oszmán flotta bázisává, a hajóépítés, ágyúöntés és fegyvergyártás, valamint a szárazföldi és tengeri hódítások logisztikai központjává is. Mindez nagyban
elősegítette, hogy oszmánok felépítsék a térség legerősebb birodalmát az ókori Róma bukása óta .
Ezt is ajánljuk a témában
Tényleg olyan szigorú úrnő volt Hunyadi János felesége, Mátyás király édesanyja, mint ahogy a köztudatban él és ahogy a sorozatban ábrázolták? A történész válaszol.
Mennyire volt hatalmas ez a birodalom Magyarországhoz képest?
II. Mehmed halálakor (1481) az Oszmán-ház által uralt területek nagysága 850 000 km2 volt, amiből az európai részek (403 500 km2) is jóval meghaladták Magyarország (300 000 km2) területét.
A birodalom népessége ekkoriban 9 millió főre becsülhető, azaz háromszor nagyobb volt, mint a korabeli Magyarországé.
Költséges háborúi ellenére Mehmed alatt a birodalom jövedelmét évi 3,5 millió aranydukátra becsülték, ami ötször nagyobb volt, mint Hunyadi Mátyás király 610 000-680 000 aranyforintra taksált jövedelme.
Hogyan szervezte át Mehmed a birodalmát?
Konstantinápoly meghódítása az oszmán állam és a szultáni hatalom fejlődése szempontjából is fordulópontot jelentett. A hódítással járó presztízst és erőforrásokat kihasználva
Mehmed a végvidéki oszmán államot egy egyetemes uralomra igényt tartó, központosított birodalommá alakította át.
A győzelem után kivégeztette tapasztalt nagyvezírét, Halil pasát, aki 1446-ban II. Murádot visszahívta a trónra és aki Konstantinápoly ostromát is ellenezte. Ezzel leáldozott az oszmán dinasztiával együtt felemelkedett Csandarli család és más befolyásos török családok csillaga. Mehmed
az udvari rabszolgáiból választott vezíreket, akik mindent neki köszönhettek és ezért hűségesen támogatták hódító politikáját.
Döntésével új gyakorlatot teremtett: az 1453 és 1654 között kormányzó hetvenegy nagyvezír közül mindössze kilenc volt muszlim török, akik összesen tizenhat évig voltak hivatalban. A többiek szerb, bizánci, boszniai és albán nemesi családok leszármazottjai, vagy kevésbé előkelő balkáni, itáliai és kaukázusi keresztények voltak, akik hadifogolyként vagy a gyermekadó révén kerültek a szultáni palota iskolájába. A feltétlen hűség mellett e képzett, szülőföldjük nyelvét, kultúráját és politikai viszonyait jól ismerő államférfiak fontos szerepet játszottak az oszmán hódításokban és az elfoglalt területeknek a birodalomba történő integrálásában.
Ezt is ajánljuk a témában
Szerepet játszhatott Mara a szultán meggyilkolásában? Miért tért vissza az oszmánokhoz, ha már egyszer elengedték? Történésszel keressük a válaszokat Mara hosszú és izgalmas életének nagy kérdéseire.
Mekkora sokkot jelentett Európának Bizánc elveszítése?
Az egymással versengő görög és török krónikások fontos töréspontnak tekintették 1453-at. Az előbbiek az ezeréves Bizanci Birodalmat, az Ortodox kereszténység egyházi és kulturális központját siratták, az utóbbiak az Iszlám győzelmét és a fiatal Hódító szultánt ünnepelték, aki a muszlimok régi vágyát teljesítette be, hiszen az iszlám harcosai már a 9. század óta többször próbálkoztak Konstantinápoly elfoglalásával.
Velence és Genova, a térség két vezető kereskedő köztársasága kereskedelmi érdekeit féltette. Mint kiderült, nem ok nélkül, hiszen Mehmed 1475-ben elfoglalta Genova Krím-félszigeten lévő kolóniáit, Velence pedig háborúk, keresztes hadjáratok, és a korban méltán csodált diplomáciai és kémhálózata segítségével igyekezett érdekeit és földközi-tengeri, dalmáciai birtokait megvédeni, gyakran kiegyezve az oszmánokkal, busásan profitálva az oszmánokkal folytatott kereskedelemből és a szultánok által a köztársaságnak adott kiváltságokból.
A pápa a város visszaszerzése érdekében keresztes hadjáratot hirdetett, ami azonban nem talált támogatókra Európában.
A városból Európába menekült politikai emigránsok, tudósok, írnokok és kódexmásolók fontos szerepet játszottak az ókori görög történelem, irodalom és filozófia eredményeinek, különösképpen Arisztotelész és Platón műveinek itáliai, majd európai terjesztésében.
Ezt is ajánljuk a témában
Drakula középkori mércével mérve is kimagaslóan kegyetlen volt, ám a havasalföldi fejedelmek lavírozása a geopolitikai realitás következménye: hasonlóan politizált később az Erdélyi Fejedelemség is.
A törököket mennyire vetette vissza a nándorfehérvári diadal?
1456-ban Mehmed szultán 5000 fős elit janicsárral megerősített, mintegy 50 000 fős sereggel ostromolta Nándorfehérvárat. A szultán, aki három évvel korábban elfoglalta Konstantinápolyt, azt mondta, hogy két hét alatt beveszi Nándorfehérvárat és két hónap múlva már a magyar fővárosban, Budán lesz. Csak épp Hunyadi Jánossal, az oszmán krónikák „átkozott Jankójával” nem számolt, aki legyőzte őt.
Az elszenvedett kudarc pszichológiai hatásának és Hunyadi Mátyás politikájának, katonai reformjainak is szerepe volt abban, hogy az oszmánok 1521-ig nem próbálkoztak a vár ostromával és Magyarország elfoglalásával.
A nándorfehérvári diadal azonban nem állította meg a délkelet-európai oszmán terjeszkedést: rövid időn belül elesett Morea, Szerbia (1459), Bosznia (1463) és Herzegovina (1463-1483).
Ezt is ajánljuk a témában
Talán nincs még egy olyan szereplője a magyar történelemnek, akinek reális értékelését annyira megnehezítené a halála óta töretlen hőskultusz, mint Hunyadi Jánosét – mondja a kutató.
A Hunyadi-sorozat kiváló karakterének tekinthetjük II. Mehmedet. Milyen ember volt valójában a szultán?
Ellentmondásos személyiség volt, akiben gyerekkori rövid uralkodása és a trónról való letétele 1446-ban mély nyomot hagyott. Amikor apja, II. Murád 1451-ben meghalt és újra Mehmedé lett a trón, a tizenkilenc éves szultán készen állt, hogy megvalósítsa álmát, a bevehetetlennek hitt Konstantinápoly elfoglalását. Erős akaratú uralkodó volt, akit az ostromtól Halil pasa sem tudott eltántorítani.
Vagy én veszem be a várost, vagy az fog engem elemészteni, élve vagy halva
– közölte az ifjú szultán XI. Konstantin bizánci császárral a város ostroma előtt.
Az ostrom és az ehhez szükséges ágyúk – köztük a magyarországi Orbán mester által öntött hatalmas bronzágyú – és egyéb fegyverek, muníció, ostromgépek, a katonaság és élelmiszer gondos előkészítése, valamint Konstantinápoly elszigetelése és a Boszporusz európai partján három hónap alatt emelt erőd bizonyította, hogy az ifjú szultán értette a hadi mesterséget.
Köztudott volt róla, hogy
szívesen olvasott ókori hadjáratokról és hadvezérekről, kivált Nagy Sándorról, de érdeklődött a korabeli haditechnikai iránt is.
A végső győzelemben döntő szerepe volt a szultán hadicselének, amikor parancsára katonái hetven kisebb hajót juttattak szárazföldi úton a Boszporuszból az Aranyszarv-öbölbe, amelynek torkolatát a bizánciak az ostrom előtt kifeszített lánccal lezárták.
A hódítás megszilárdította a fiatal szultán hírnevét és legitimitását, és
drámai módon átalakította az oszmán elit politikai világképét is.
II. Mehmed kifejezésre juttatta azon igényét, hogy a római császárok örökébe kíván lépni. A felvett bizánci címek a régi török és iszlám kagán és szultán címekkel együtt II. Mehmed egyetemes uralom iránti igényét jelezték. Fontos leszögezni, hogy bármennyire tehetséges uralkodó volt, sikereiben vezíreinek és tanácsadóinak is fontos szerep jutott.
Ezt is ajánljuk a témában
Újlaki, erényeivel és hibáival együtt, ízig-vérig korának embere volt, és Hunyadit sem hagyta cserben.
Hogyan viszonyult ez a nagy hódító a kultúrához?
Mehmed a Topkapı palotában
muszlim és keresztény tudósokkal, művészekkel és udvaroncokkal vette körül magát.
Közéjük tartozott Ali Kuşçu muszlim csillagász, a velencei Gentile Bellini, az anconai humanista, Ciriaco de’ Pizzicolli, valamint Georgiosz Amiroutzesz. A szultán ismert arcképét Bellini festette, az uralkodót „világhódítóként” ábrázolva.
Az anconai Ciriaco naponta olvasott fel a szultánnak Livius és Hérodotosz műveiből, Georgiosz Amiroutzesz pedig arabra fordította Ptolemaiosz Geographia című művét, és egy hatalmas fali világtérképet is készített, amelyen Mehmed terjeszkedő birodalmát ábrázolta.
Mindezek ellenére Mehmed szultán nem volt reneszánsz fejedelem,
ahogyan azt a „globális” reneszánsz mai hívei állítják. Magát ugyan a római és a bizánci császárok örökösének tekintette, de tette mindezt török-muszlim uralkodóként, akinek célja a török-iráni és iszlám minták alapján kiépített egyetemes monarchia létrehozása volt.
Nyitókép: Hunyadi.tv
Murád nem volt hódító szultán, a diplomáciát előnyben részesítette a háborúval szemben és valóban önszántából mondott le a trónról fia javára – tudjuk meg Ágoston Gábor történészprofesszortól.
Szerepet játszhatott Mara a szultán meggyilkolásában? Miért tért vissza az oszmánokhoz, ha már egyszer elengedték? Történésszel keressük a válaszokat Mara hosszú és izgalmas életének nagy kérdéseire.
Tényleg olyan szigorú úrnő volt Hunyadi János felesége, Mátyás király édesanyja, mint ahogy a köztudatban él és ahogy a sorozatban ábrázolták? A történész válaszol.
Tudja, milyen jelzővel illették Hunyadi Jánost? Azt is, hogy a római pápa mit rendelt el a nándorfehérvári diadal után? Azzal is tisztában van, hogyan halt meg Hunyadi János?
Kallixtusz a török kiűzését tűzte ki végső célnak, amelyre reális esélye nem lehetett. A Hunyadi-szériában nem kapott komoly súlyt, a történelemben annál inkább.
A kormány a magyarok szabadságáért, biztonságáért, jólétéért küzd. Az ellenzék a Pride-ért. Béres Sándor írása.
Az amerikai kormányzat feloldotta a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos szankciókat – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap.
